Az eszperantó nyelvet Lazaro Ludoviko Zamenhof (1859-1917) hozta létre azzal a céllal, hogy az általa megalkotott nyelv mindenki számára könnyen megtanulható legyen, és egy hídnyelv szerepét töltse be a nemzetközi kommunikációban. Zamenhof Byalistokban, Lengyelországban született, ahol különféle népek éltek egymás mellett: oroszok, lengyelek, németek, litvánok, akik nem értették meg egymást és ez sokszor vezetett konfliktushoz közöttük. 15 éven keresztül dolgozott a nyelv megalkotásán, míg 1887. július 14.-én megjelentette "Eszperantó nyelvkönyv"-ét oroszul, amely 40 oldal volt és 16 nyelvtani szabályt és 904 szógyököt tartalmazott. Zamenhof a nyelvet nem mesterségesen alkotott, kitalált szavakra építette, hanem latin, germán és szláv népcsoportok élő szókincsére, felhasználva a nemzetközi szavakat, kifejezéseket. Az azóta eltelt 125 év bebizonyította, hogy Zamenhofnak sikerült egy közös, semleges nyelv létrehozása, mely megkönnyíti a nemzetközi kommunikációt.